: i 9 0. novemberd 0. Magyarorsz4g fiatal demokrdcidja, a mult héten az Ssszeomlds szclén lilt, a bengindr drasztikus emelése miatt. A kommunizmusbél az dlalakulas a demokracidba, egyik or sana sem ment harcos 6sszettizés nélkiil. Ugy lét szolt, hogy az egyctlen — or- szig Magyar- orszag, ahol a rendszervAltés siman, minden probléma nél- kiil zajlik le, sajnos nem igy torlént. — CSUTOR TOK, Okt.25A kormany beje- lentette,a ben- 2 zin drermelé- | sét. Par é6raval kés6bb azt is kéz6lték, hogy - 65-70 szdzalékkal fogidk emelni, tehdt 35 fo- rintrél 59 forintra ( 56 centrél 85 centre ). Szdz és sz4z taxisofér szinte egyszerre sztrajkba lépett, és este 9:30 kor a laxisokhoz csatlakoz- tak a kamionosok szdzai is, 6s szinte 6rak alatt elzirtak a nagyobb {6titvonalakat. PENTEK, Okt. 26. Mind a nyole hid, ami elvalasztja Pestet Budatél, el lett zarva. Dél- uldnra szinte az egész orszig megbénult. Hor- vath Balazs beliigyminiszter bejelentette - ha sziikséges - a katonasAgot és a rendérséget is igénybe veszi, hogy arendet helyredllitsék. A hangulat érezhetéen egyre jobban rom- lott. A budapesti rendérfékapitiny, Barna Sén- dor kyelentette, hogy amig 6 vezeti a rend- orségel, addig a,sztrajkolék ellen nem tesz semmit. "Engem el is Ichet kiildeni", fizente a kormAnynak. A kormény ugyanakkor azt is bejelentette, “hogy a sztraéjk nem legilis, mert 24 6raval elétte nem jclezték a korm4nynak. Ekkor mar a szakszervezetck 6s mAs cssoportok is a taxi- sok mellé alltak. Egyszerii Allampoledrok men- tek ki az utcdra, hogy szimpatidjukat fejezzék ki az tigy irént." Mindenki arrél beszélt, hogy itt egy Gyabb 1956"- mondta egy lakos - "Az emberek meg voltak gydz6dve, hogy a had- sereg és a rendérség szinte minden pillanat- ban megérkezhet." A lakoss4g megrohamozta a fiszertizleteket 6s 6ridsi tételekben felvdsd- t Sv a@nboay PDerséheot ddd pea: fnddpeadd NE Szavak Keriilém az idegen szavakat, mint a kihdlt kését. Keriil6m, mdr amennyire székincsem- bél telik. Olykor azonban éppen a kélcs6n- széra filik a fogam; kell az a fura, rossz mel- lékz6ngéje, amely minden kélcsGnnel egylitt- jar. Itt van példdul ez a kellemetlen, ajkbigy- gyesziéses, fintoros, valoban fokhegyr6l oda- vetett, majdnem azt mondtam odaképétt szécska: bléd. Német az istenadta, ercdetileg voltaképpen csak azt jelentette: bolond ~ kissé gyantis is nckem, hogy hédrom mdssalhangzéja ésszecsendiil ezzel - 4m tudom, németiil is tébbet meg kevesebbet 1s mond. Igy picit ben- ne van a buta, a bamba, a buggyant, a bargyd, a balga és egyenesen élvezem, hagy bé bettis sz6 bélint ra bugyutén - eldveszem a botort ts, a badart is, s ha nagyon akarnam, még foly- tathatnam bdtran... Am mégis mds, pékhen- dibb, gégésebb az odavetett megjcgyzés fgy: bléd alak (vagy ahogy mdsok modjdk: bléd egy alak...): arrél nem szélva, mind utanozhatatlan, mintegy tudomdnyos mdlajmeghatdrozdssé lép elé a bl6dli; bl6dlizni, ugyeb4r, mégis mas, mint mékézni, hiilyéskedni, tizni az eszemet, bohéckodni, bolondozni, marhulni. Az egész arrél jutott az eszembe, hogy mi- nél komorabb a kor, minél nagyobb fcleldsség hérul az frott sz6ra, minél nehezebb tehat 1- gaz4n komolyra forditani a sz6t - annal Lobb, tigy tetszik, a felelétlen blédli. Nagy szavakba bijik a piriny6é igazsig, s még nagyobbakba a hamiss4g. Minél emberiprébalébb feladat 1- gazat mondani - némelyek annd] koénnyebben léditanak. Egy kartirsunk regényt ir a kite- lepitésck tragédiasorozalardl - egy kritikus azt irja: ez a téma, a fajdalom kidrusitasa. Mit mondanék erre? Botors4g? Jaj, még az sem. Blédli. BODOR PAL roltak mindent, estére ki is dirtiltek az tizletek.” A kéztarsas4gi clndk, Génez Arpad tgy itélte meg, hogy a probléma politikai éld, tehdt csak egy politikai hatarozattal lehet rendbehozni. A kidlezédétt helyzethez az is hozzdjérult, hogy egy olyan hir terjedt cl, mi- szerint Antall ]ézsef minisz- terelndk — ko- moly beteg és kérhazban van. SZOMBAT, Okt.27.: Ma- gyarorszag egy folytatéla- gos kdéoszra ébredt. Kiilfél- dick nem tud- tak kyutni a reptilétérre, és a ttiristék nem érték el a repiildjiiket. Kilométeres sorok alltak a hataratkel6éhelyeken. Minden mozdu- latlan volt, csak a f6ldalatti mOkédétt. VASARNAP, Okt. 28.: A kormény igy dén- tétt, hogy egy h hdromoldali largyalast hiv Gsz- Almodik a Dr. Surjin Lészlé népj6léti miniszter a saj- tonak tett nyilatkozataban tébbek kdézdtt meg- emlilette, hogy tj nyugdfjrendszerrdl 4lmodik. Az ty nyugdijrendszer vagy térvény kidolgo- zasanal tisztazni, helyére kell tenni egy-két o- lyan fogalmat, amelyet a torvényhozék nagy t6bbsége kordn4l fogva csak hallomdsbél is- merhet, és amelynck ismerete alapvetéen be- folydsolhatja a térvény elfogaddsindl. Ki a nyugdijas? Létsz4mat tekintve az aktiv dolgoz6k és az ifftisdg utin a harmadik helyet foglalja el. En- nek kévetkeztében hatd4sa alapvet6 az eléz6 kettére. (Ugy is mondhatndnk, a ma ifjds4ga a jov6 nyugdijasa.) Mia nyugdijas véleménye sajat helyzetér6él? A nyugdfijasok fiatalabbja gyerckfejjel végig- szenvedte, az iddsebbje végigharcolta a mé- sodik vildghdbortt. (A rossz taplaikozds és az Gtvenes, hatvanas évek megfeszitett munka- tempéja_ kévetkeztében jobban elhasznaléd- tak, mint az apaik vagy a most felnédvekv6 ge- neraécié.) A hAbort utén az dy4épitésben, az inflacidban, a jobb jév6 reményében dolgozva koplaltak vagy koplalva dolgoztak. Az 1956-os forradalom veszteségeit is 6k fizették meg. Majd a mezégazdasdg szocialista atszervezé- se, az tj gazdas4gi mechanizmus, a begydrtiz6 olajvalsdg kdltségei, a nyugati kélcesén6k ka- matainak t6rlesztése is mind e rétegre hérult. Es most, nyugdijasan, az egyre fokoz6d6 val- sdg, a két- varhatéan héromyjegyd infl4cid né- vekedés¢ét a kormdny 100. Ft/hé nyugdfjeme- iéssel prébalja kikompenzélni, mikézben a mi- niszterek, orszdggydlési képviseldk havi jéve- delme - a kil6nb6z6 cimeken felvett pénzész- szepckkel - a sz4zezer forintot is meghaladja, és amelyet szinte vita nélktil elfogadtak. Ezzel szemben napokig tart6 vitaban szavazt4k meg a minimal nyugdfjak 5000 I t-ban torténd meg- hatérozdsat. Mia nyugdiy? A nyugdfjasoknak egyéntetticn az az 4llas- pontjuk, hogy a nyugdij nem kény6éradomany, sepély, juttatds, amit az iletékesck anyagi Ic- hetosé gcik mértékcben adnak és onkényesen ~ Mindenben esok a rossrat ke- resi, mramal Midér nem dgy all hezra,