ce miniszter . részletezése,,

“tint. az algériai. Kézponti | " rf MMSE
E P ‘TV .,Meet the Press” (Ta-

Nem sokasdg,
hanem Lilek

B  $ szabad nép tesz
csuda dolgokat...

BERZSENY!

Vol. 84. 1. XXXIV. evfolyam 1. sadm.

A Sziriai—Libanont fegyveres konfliktus @

Tabb leng velorszig i

virosban i miunkissag

iilésztrajkok at szery -verett

amiatt, hogy a kardesonyi hisadagot a szokases fejadag felére esikkentetick
— Szakérték szerint a 210 ezer fényi lengyel hadsereg hangulata élesen szov-
jetellenes és egy szovjet invazid eseten véres ellenallast tantsitana, Minden-
esetre ay 1980-beli orszagos fermelesi index-szim 3%o-0s esékkenést mutat -

Lengyelorszaghban,
»megbomlottak”.

‘adadasul
Columbiai
500 mérféldre lezuhant a Guajira sivatagban.

helvi

4 lengyel kKommunista part sorai ugyanesak
repiiléjdrat jet repiiléigépe Bogotatél
A repiiligép-szerenesellenség

elétt egy férfihang felhivta a hatésdagekat es bejelentette, hogy ,,a gep soha
nem éri el rendeltetési helyét” — A francia tipusi ,,Caravelle” jet leauha-

s Fe

nasat robbands elézle meg a piléta utelso radidjelentése szerint, ami szabe-

tavsra utal.

A katasatréfanak 68 halottja van — Indidban hatalmas témeg-

tiintetést rendezett a haragos témes, amikoris Narwana virosdban az allami
re F 20

italboliok olyan whiskyt

adlak el,

amelynek fogyasztasa kévetkeztében 19

személy meghalt, tevabba 37 személy megvakult! — A lengyelorszagi szak-
szervezeli mozgalom fliggetlenségi térekvéseit nyugati lapok ,,kételtanenak"

mindsifik.

IRAN : 52 BIL. 16
DOLLART KOVETEL
AZ 52 TUSZERT

Szemeélyenként és {i-
szonkent ecsaknem 500 milllé
dollart kévetel az Ayatollah-
rezsim az Egyesiilt
moktél, cserébe az amerikai

foglyok szabadon bocsatasa- |

ert, akik

®

mara masodik kardesonyt | .,

olyan akeidt ir el, amely |

¥ =

kenytelenek ‘irdani
~ként megeérni.

Nabavi, |

fogely-

“Behzad
; $Ze-

Bankban 10 billiot kell kész-
- pénzben. lelétbe helyezni, 9

pillié — irdni
bankbeteétet kell felszabadi-

tani, tovabba a fennmarado

“Ssszeget szinaranyban kell
kifizetni a tuszok szabadsa-
ga cllenértékekent.

Edmund Muskie, ameri- |

Stirling Gyorgy:

A vildgmindenség koerahoz képest tiz év egy pillanat t6értrésze,
az emberélet mériékével mérve azonban mar hosszi idé. A
tés és halal kizti iv alig foglal magaba hatszor-hétszer ennyit
az ember alkotd korszaka nem tobb
tud nagyon révid lenni,.

esziends

Borténben, maganyban,

Alla-

fran

befagyasztott |

‘kai ; kiiltigyminisater erthetd |
Pmoddon a legijabb irani zsa-

| rolast  esszerfitlennek”’

| minésitette és. egyben hoz-
zaftizte: kevés a remeny ar- |
ctanteoert wed eleps nae | megbizott zsarolé kévetelé- |
minisztracié ideje alatt si-| sének elhangzdsa
Vatikan kilddttei iparkod-.
‘nak Teherdnban kézbenjar- |
valéban ésszerfibb.
pmegoldas érdekeben.

ra, hogy :

keriil kiszabaditani az ame- |

rikal tuszokat.
 Esszertitlennek tartjuk

irdni kévetelest, mert

tilhaladja bdarmely ame-
rikai_elndk hataskirét”

| mondotta Muskie az NBC-

lalkozgds a. sajiéval) cimil
addsa folyaman.

Belrzad
felelte, hogy.
-ha kell, akkor
esztendeig is
turtjak a tuszokat!

akar

Ini egy

Nabavi erre azt |

tiz |
fogsaghan |

harom-négy éyvtizednél.
de tiinhet 6rékkévalosagnak
elhagyottan iszonytaté lassan miulik el a
tiz év, mig az események sodraban alig kapunk észbe s maris _ el-

replilt. Visszatekintve pedig forditott a helyzet: azokat az

KOZBENJAR
A VATIKAN
A TUSZOK —
ERDEKEBEN

Monsignor

intézett az

Bugnini papal

szlile-
és

Tig
is.

8

éveket,

utan a]

Annibale |
| Bugnini, papai nuncius be- |
| advanyt |
| kiiliigyminisztériumhoz, ab- |
bél a célbél, Hogy’ meglato- | :
gathassa az amerikai tiiszo- |

| kal.

irani |

nuncius |

a soksziz varakozé utas kozilil,
szandék, hogy nem térek tObbé vissza, mar réges-reg megeéreit, de

hogy kénnyebbé tették a

 HuNGaR

[AN LIFE

A). . Januar 3. Szombal,

tt

Ulosztrajk Lengyelhonban

épiiletben tartettak fog-

$a ighan.

Az idén azonban az a véle-

meény alakuit ki, hogy

tartvan egy ljabb amerikai
fogolymentési kisérlettél, —
a ttiszokat orszdgszerte, el-
hogy
az esetleges szabaditasi ak-
cidl Idejében megakad alyoz-
hassak. :

szortan helyezték cl,

Természetesen Bugnini
papal nunelus kijelentetted
hajlandé barhova elmenni a
foglyok felkeresése céljabol,
amennyiben felfedik a tty
| szok jelentegi tartérkodsl
i helyet.

| mabél, amit nyugodtan a
sors irénidjanak tarthatunk, ;

mert ugyan

kiriek kell globdlis nyilva-|
amikor
minden egyes tisz inkabb |
meghitt, szitk esaladi kér- |
re vagyott, immar a zk

nossag akkor,

kardcsony 6 ota.

_ SZARTA
“MEGTAMADTA

tény libanoni erék kézétt.

Tébbezer sziriai katona

lépte at a libanoni hatért, |

zolt karvastagsignu acélsorompdt és intett, hogy mehetilnk.
“mar tilestem egy olyan alapos személyi motozdson, amelyenre csak
a bértinévekb6l emlekeztem és maig sem tudom, ez a megtisztelte-
tés személy szerint nekem szélt, vagy csak veéletleniil ,,szdrtak ki’
A nyirkossag a b6érémig hatolt. A

a vamér6ék utolsé gesztusa, a molozoszobaban atelt percek
— A soha viszont nem ldlasra —

| biiestt:

Dea

| szélyet, amely

Az amerikai érdekeket
| Iranban cllaté svajci kéyet-
|ség szerint Nabavi fémeg-
| | bizott a televizids kamerak
Behzad Nabavi, irdni {6- | jeleniétében kereste fel a

| , | foglyokat kardcsony alkal-|
| valé
‘mondotta Zipori
{nisater, majd igy folytatta: |
A mi egyetlen ellenségiink |
a palesztinai terrorizmus” —
ifejezte be Zipori.

real ren
yepill

reszleny lakossag
delkezié viroxt,
gyilkas titzérsegi (iz

velie a telepiilést.
Szirlai jelentés szerint a
fegyveres konfliktust az
robbantotta ki, miszerint a
jobboldali keresztény

cistak Zahle kézeleben  ét

sziriai katonal megdltek és |

két tisztet . megsebesitettek.

Mordechai Zipori izraeli
helyeties hadiigyminiszter
azon iparkodik, hogy csira-
jaban elfojisa az ajabb ké-
zel-keleti konfrontacid ve-

a sairiai tiizersegi
das utan barmikor na-
gyebh szahasd fegyveres
konfliktussa fajulhat.

— ,lzrael célja az, hogy
elkériilje
dsszeiitkazest",
hadiigymi-

PARLAMENTI HARC
INDIABAN

hogy Y. B. Chavan,
volt ktlligyminisztert,

| Chavant ket nappal a !
tiintetes elétt tartoztattak le |

(folytatas a 2-ik oldalon)

Akkaor

€

*

vala-

jzados evforduldjarol.
ala |
| kivivta a szabad vildg esodalatat,

mill- |
|mott kisebbségi magyarok emberi jogaiért.

a szomszédaival |
° |szerrel szemben. Eppen. ezért a vildghires |

wwe |

| magyart nekiink kell szabad emberhez

| szervezetektél,
duldjat fényes keretek kozétt kell megiin-

{ne velniink,
Az indiai ellenzéki par-| ‘

ltok képvisel6i tiintetéen’el- |"?
| hagytak a parlament éptile- | a
|tét-akkor, amikor megtud- |

A Reuter jelentése sze- | lak,

"Tl rint Zahle varoska kézelében |
volt az a személy, akineK | ares csatdrozasok folynak
tavaly kardcsonykor sike- |
riilt felkeresnie az ameri- |
kal foglyokat, akiket an-

nak wel meg egyetlen |

az :
lellenzék vezeréet letartéztat- |

szitiai ‘és jobboldali keresz- | ‘**

mitevok legyenek,

melyeket valtozalossdg nélkiil egyhangtisagban morzsoltunk le, - el-
suhant pillanatnak érezziik, élményekben gazdag, tartalmas  évek-
re visszanézve pedig tigy érezzlik, azok bele sem férhettek egy ét-
lized keretel kézé. Amott nincs miben megkapaszkodnia az emléke-
zetnek, emitt az egymdsratorlddé események kellik — uldlag — a
latszatot, hogy tébbet éltiink meg, tébb telt el az életiinkbél, mint
egy rovid. tizesztendés szakasz, |

Tig év tehat igen relativ terjedelmii lehet szAmunkra, S ha én
most visszanézek magam mdgétt hagyott, kerek, lezart évtizedre,bi-
zony nem is tudom, hossztinak érzem-e azt, vagy révidnek? Ré-
vid volt, mert Gj benyomasokkal, tapasztalatokkal, oj kértilmények-
kel, és feladatokkal ajandékozott meg s ezek hefogadasa, a veltik
val6 ismerkedés egy percig sem hagyolt unatkozni, de mégis, min-
dennek ellenére végtelen hosszinak tiint. Hosszinak tiin{, mert meg
soha nem voltam ily soka tavol a hazamtdl.
jatél, tavol a régi baratoktél, a haztol,
tol, ahol St évtizeden at megszakitas neélkiil éltem, mely tandja_ is-

kolds éveimnek, els szerelmemnek, az ifjonti nagy terveknek, ahol

férfiva értem, és megtalaltam eélethivatasomat, ahol annyi brémé6t 5
ahol annyi banatot éltem at, ahova annyi szép emlék két, s  ahol
annyl szenvedésben volt részem.
Most mult tiz éve, hogy elhagytam Magyarorszagot, elhagytam
— tan — Grokre — gsziilévarosomat, Budapestet. A vilig legszebh
varosat. |
1970. szeptemberében, egy hiivés Oszi
migétt a magyar hatart. Soha nem felejlem el a percet:

Pe eUS RT UCHR UTMOST TLRS LLL ne LATA PEE TT TTL RR TE a UAT ERTL . eu mc 7 tu ANUBTLRE ll RMU a cn ie mT ES a EE a ane Tr ne ne tn ERE wn tn rT TT A i HN A ih aa a i a NEN ba R i iM i hn ee wt HY nan TARE cng

syarnal a ed on innen és tal,

| Kivanunk ‘Minden

ALD LUNN Ate sa HARE i ue ait i Se ih sine it

Li ual

Tavol a sziileim  sir-.
ahol felndttem és a varos-

 -Miképp tudnd valaki érzékeltetni azt a légkért,
‘kézeget, melyben Magyarorszagon kilenemillid kiszolgaltatottnak él- |
nie és dolgoznia kell? Az orszag egytizede jél él ebben a kézegben. | Senek.
akar. a hal a vizben. A partbasaknak, a kivaltsagos tj arisztokra. |

|zildsa azonban egészen mas dolog,

napon hagytuk magunk
vigaszta-
lan esé permetezett, amikor az erédifményhez hasonlo hegyeshalmi. Ea
hatarallomason egy geppisztolyos katona felemelle a betonba agya- :

morogiam fogaim kézt a mogorva vérdscsillagos hataror fele,
tan fellélegeztem. Szabad féldre értiink,
A. végs6 -bucsu viszonylag kénnyii volt, déntés azonban  ne-
héz. Evek vivédasa kellett ahhoz, hogy valaki mar joéval til a ne-
gyedik X-en rdszinja magadt megmdsithatatlan lépésre, hogy elhagy-
ja sziiléhazajat és csaladostul nekivagjon az ismeretlennek, ahol
senki sem varja, ahova senki sem hivia s ahol, ki tudja, sikeriil-e
megkapaszkodnia, Uj egzisztenciat teremtenie? Ha valaki 1956.-ban i-
lyen vagy olyan ok miatt, ilyen vagy olyan meggondolashd! otthon-

aZ-

‘maradt, annak a hatvanas évek végefelé mar nagyon meg kellett

ragnia az: elhatarozast, hogy hatatforditson a kommunizmusnak. A

vilag- segitékészsége idékézben igen megesappant, a menekiiltek i-|
ranti rokonszenv lelohadt és a legtébb orszag sorompdja bezarult.|

Aki a hatvanas évek végén vett vandorbotot a kezébe, az mar nem |
inyli nagyobb béreket és az eélelmiszera-
‘| megfosztanak.

szamithatott lelkes fogadtatasra, bikezii tamogatasra, csak elhanya-

—. golt. menekillttaborra, ahol az osztrak rendér gyanakodva mérte veé- | :
lba helyeani. KOnnyd,

gig az érkezgt s iigy kérdezte: — Aztan miért jétt el Magyarorszag-
rol, hiszen ott mar megjavult, a helyzet, nem?,.
Mit lehet. erre valaszolni?» Hogyan lehet egy bécsi

orszag polgaranak, hogy mi is tulajdonképpen az a szocializmus?
azt a tarsadalmi

(Folytatés azé Stédik oldalon)

en ce

év mulva robban majd Brezsnyevék
,vagy utddaik)

renddrrel |
| megértetni, mieért valasztja. valaki étvenéves fejjel a bizonytalan me-|
nekitltsorsot, ahelyett, hogy.a népi demokratikus Magyarorszagon é- |

pitené. a szocializmust? Hogyan lehetne megmagyarazni egy szabad|majd akkor fogjak a fejiiket torni.

~ zenet és |

Az 198l-es év fontos és neheéz éve lesz

a szabad magyarsagnak,

Fontos azért, mert {6bb jelentés ese-

jményrél és évfordulérél kell megemlékez-
| niink,

s ezenkivill ez évben lesz a szabad-
vilagi magyarsag harmadik VilAgkongresz-

| szusa is Washingtonban.
majd kériilzarta Zahle ke- |

Meg kell emlékezniink elsdsorban dicsé-
séges 1956-08 szabadsagharcunk negyedsza-
A magyar nemazet
spontan és egységes felkelésérdl, amely
s egyben
bizonysagot tett a magyar neép olthatatlan
szabadsapvagyardl.

vabbi aktiv tevekenyseget,

Largest, Independent
Canadian Weebly
in the Hungarian Language

Ara: 40 cent

érés

zest ebressziink a magyar szabadsag ligye
irdnt, Az emberi szabadsdgjogokert folyta-
tott nemzetkozi meggydzési hadjarat lo-
targyalasokat,
a tajékoztaté anyag nyomtatasban vald ki-
adasat és  terjesztését kivanja meg. A
Barték-centendriumra fel kell vonultat-
nusk legkivdlébb tehetségeinket.
Mindezen feladatok elvegzéschez a ka- _
natiai magyarsdg segilségére van sziiks¢-

giink két teriileten:

Jove évi feladatainkat a nemzeli 6sz-
szefogas és egység jegyében kell elvéges-

ntink. Ez azért is fontos, mert a hazal kom-

Masodszor folytatnunk kell a kiizdelmet, munista rezsim ismet megléeveszté szandé-

a hazal magyarsag és a ketszeres elnyo-

A november ll-en megnyilt madridi kon-
ferencian madris bebizonyosodott,
kommunista rezsimek az emberi szabadsag-
jogok eskiidl cllenségei.
konferenclat kovet6en, 1981-ben és minden
évben fokozoltan kell térekedntink az em-
beri jogok tigyének életbentartasara.
Harmadszor, 1[981l-ben  tinnepeljlik

tama- | 2@8Y magyar zenei géniusz, Barték Béla

suliletesének szazadik évforduléjat. Ujab-
ban a kommunista rezsim 6t is ki akarja
sajatitani propaganda célokra, jdllehet
mindnyajan ismerjiik, sokszor nyilvanosan
/kifejezett ellenszenvet a kommunista rend-

meélt6é szellemben megiinnepelniink.
Nehéz év is lesz az 198l-es év, mert a
felsorolt esemvéenyekrél val6 megemlékezés

jes azok megszervezese fokozott munkat és
| Aldozatokat kivdn a rendezd egyénektél és.
1956 negyedszazados évfor- |
| 5 szabadsagvagy nagy lnnepe.

we ed

igh befogadé orszégunk tar.

ik, kulturalis mezbe 6élidztetett
da-kampanyba kezdett. A kommunista re-

hogy a

|raciékat az egyiittes iinneplés javaslata-
Izert a madridi.

jtuk keresztiil érkezé

propagan-

zsim sajat Barték-centenariumaval kapcso-
latban mar megkdrnyékezett egyes emig-

val. Igazi céljuk azonban nem Barték Béla
linneplése, hanem az erdeklddés elterelése
a szamukra kinos 1956-os évfordulérél, az
Givenhatos eszmék elhomalyositasa és le-

a |hetéleg elfeledtetése.

A magyarsag nem felejti el sem 1956-

fot, sem Barték Bélat. A kanadai magyar-
|sag ismeri sajat mfivészeit, ismeri a hazai
'valodi miivészeket,
shivni magunk is, (ha kiengedik dkel), nin-

s azokat meg tudjuk

esen szlikségiink a megrendezéshez a Ma-
gyarok Vilagszivelsége segitségére, a raj-
iréjai falovakra.

Nagy eévforduldinknak a szabad ma-

'gyarsdghoz mélté megrendezéséhez kérjiik
-az erkélesi tamogatason kivill magyar test-
-véreink nagylelki anyagi tdmogatdsat is,

melyért adémentesség jar.
Legyen az 198l-es ev a magyar egység

A KANADAI MAGYAROK

_ SZOVETSEGENEK VE VEZETOSEG Moog

rr or

9 keletnémete

—Trta Fr ey Andra

A vilag a feje tetején all — legalabb

lis annyiban, hogy mig eddig minden val- |

signal Nyugat-Eurépa és Amerika tépe-
lddétt, mit tesz majd Moszkva és erre
nyugaton mikeént kellene reagdini, © most
végre az oroszok azok, akik nem tudjak

Lengyelorszagban mered rajuk a_ret-

tenetes dilemma, amelyt6l a szovjetbiro-
tlalom sorsa is fligg.

a lengyel

bomba |

ddig nem Ilehetett teljesen kizart-

|nak tartani, hogy a munkadsok és a len- |

gyelorszagi kommunista part kézétt egy
iddre talan mégis ki tud alakulni
milyen kompromisszum, és hogy a len-
gyel bomba nem most, hanem — egy-kél
(a-
arcaba,

Ez azért tiint lehetségesnek, mert a
szakszervezeli mozgalom elészér inkabb
esak peénziigyi igényeket tamasztott és
ilyesmi nem okoz elvi nehézséget. lvég-
re a kommumista rendszer nevében kény-

rak draégulasinak a megfékezéset kilatas-
‘mert nem ellenke-
zik a marxizmus-leninizmus téziseivel 5s
mert ugyis esak egy idé miilva dertil ki.
hogy a szép igéreteket nem tudjak  be-
tartanil... és hogy akkor mi lesz, azon

Abba tehadt beleegyezhetett Moszk-

iva, hogy a lengyelek gazdasigi kivansa-
|gokrol beszéljenek, targyaljanak, tiintes-

A politikai kényszerzubbony megla- |

ih eA sat wi sa Mu tt nu 2h it ai ih i 7

x

kezdte feszegetni a szakszervezeti
galom, amikor a cenztranak Danzigban a_

megigért enyhitését kévetelte és sztrajk-
‘kal fenyegetOdzve ra tudta kenyszeriteni
‘a kommunista kormanyt,
litikai
hogy a munkasok haragjat maga
kihivé Wierabicki-t,
manyzot elmozditsa.

Mikor robban|

vala- |
‘lig lehetséges, valakinek meg kell hatral-
hice

/szervezkedés jogarol,

A Te: |

AU

zsim szempontjabdl ez mir vérre mexy.

abronesokat
mMo0z-

‘S$ ezeket. a kommunista.

hogy negy
foglyot szabadon bocsasson

po-
és
ellen

a esenszlohovai kor-

Egész

Kelet-Europarol

. van szo

Izert mondjak — joggal — hogy Len-
gyelorszagban immar el van velve a koc-
ka. Valéban, kompromisszium ma mar a-
Vagy a lengyeleknek kell minimalis
politikal kivansdgaikrél — a sztrajk és a
egy viszonylag sz0-
kimondé szakszervezeti hetilap megjele-
nésérél és a politikai renddérség hatasko-
rének korlatozasaro] — lemondaniuk,
vagy pedig az oroszoknak kellene elttir-
niék olyan szabadsdgjogokat, amik a to-
talis diktaturat terrorisztikus eszkézeildl

aeaaca’

Ez elol Moszkva nem csak azeért zir-
kézik el, mert gazdasdgilag is, katonai-
lag is Kelet-Németor szag az orosz bire-
dalom legfontesabb eurdpal bastyaja és

| Lengyelorszag az a folyesé, amely az o-
TOS siksagtel Eurépdnak németlakta  k6-

zéppontjalg Ss axon at Hamburg és
Atlanti-6cedan- felé vezet.

Ezenkiviil azért is — és f6leg  azért
— akarjak az oroszok Lengyelorszaigban
az eddigi hatalmi rendszert — fenntarta-

_ Petyiathe a 3, oldalon —

z

THERE i i mv ur abate rece RU

~