f7e Otagu sipoeska vagy ezersipu orgona Mindig szivemnek gyékeréig faj, ha ~~ talan j6 szandékkal és nemes célok hangoztatasaval — Valamit rossz Qtra tereinek. Milven szép volna folydiratot teremteni az egyetemes ma- pyarsag szolgadlataban, hata- roktol fQegetlentl A magyar irodalom és népkaltészet ebben mint valami ezersipu orgona szolaina meg. A Karpatok- koszortizta orszag minden taja hangot kapna: az alfoldek ter- meékenysege, a dombvidekek orome, lejtok bora, a magas hegyvidékek sziiz erdei és szent folyoi zengenenek kiilon hang- jukkal és mégis nagy muvészi- Ilyven ezerhangu | egysegben, orgona helyett a posta hozott egy Otagu sip cimti folydirat- ujszulottet. Hamza Andras kal- vinista lelkész vallalta az apa- sagot tobb mas amerikai szer- keszlovel egylitt. Sajnos a ké- zos gyerek idétlen. 'TRIANONI SIPOCSKAK VOROSBEN A szerkesztok hamis észtén- nel abban a téves iranyba sod- rodiak, amelyet E.Feheér Pal, a budapesti kommunista part keleteurdpai ideolégusa jeléit ki, A Népszabadség 1970 febr. 8-i szamdban ,,Uj miihelyek”’ cim alatt kifejti, hogy ,,ma mar nem lehet egyseges magyar irodalomroél beszélni'’ (egyes szamban), mert a csonkaorsza- gon kivil” a szomszédallamok- ban kifejléd6tt egy-egy magyar nemzetiségi irodalom_ ,,(sic!). Ezek a ,,nemzetiségi magyar irodalmak”’ —- folytatja a part- intellektuel — az 6-hazait6l ,,tel- jesen kilénbézdk, igyhogy nem lehet altalanos magyar irodal- mi ertéekmérét alkalmazni”’. Tudjuk, hogy a pesti partkéz- ponton kiviil ma mar partkéz- pontok .is adnak parancsokat magyar iréknak: a pragai, bu-- karesti és belgradi partkézpont is megsuhogtat]ja a cenzura kanesukajat felettiik. Igy a bu- dapestivel egylitt négyféle iro- dalompolitikai diktatura ala- kult ki. Ez igaz. Ulyés Gyula ij vezérszot is talalt ki az egy- séges magyarsag irodalom- politikai Kudélkéi részére: Otagu sip’. Az étédik sip volna ugyanis a szabadféldén él6 ma- gyar irék és kélték irodalma. [llyes masutt ,,nyoleadik térzs- nek" nevezte ezt a magyarsa- got. Most otodik sippa lett, 6té- dik kerékké a kisantant-jarmii- ben. De ha mar mindenaron Brezsnyevet akarjak kévetni a mail hatarok merev status quo- oink iN'0.35) vedelmében janak irodalmi lerégzitésével, miért feledkeznek meg Karpat- alja magyarsagardl? Az 1970 évl szovjet népszamilalas sze- rint 152 ezer karpataljai ma- gyar még esak egy kis sipocs- kat sem kaphat? Hiszen a sza- muk azéta néhany ezer egeész- seges, nem 6tagu, hanem két- agu ujszilottel szaporodott is. Ezek a magyarok mar nem tartoznak bele abba, amit Ko- vacs Imre talaloan egyszer »virtualis Oosszmagyarsagnak”’ nevezett? Az Otagu sip szer- kesztoi még a trianoni szégyen- Kalodat, a kisantant kereteit latjak esupan, bar versre fest- ve. Ezekbe a karamokba nyom- jak bele a kéltoket. POLICENTRIZMUS A monolitikus kommunizmus felbomlasa 6ta divat lett poli- eentrizmusrél beszéini. Ezt a politikailag kialakult fogalmat ma partkozpontok szerint ra akarjak nyomni a magyar iro- dalomra és szellemi életre is. Talan majd Bartok és Kodaly. nepdalkinestarat is feltranesi- rozzak a mai hatarok szerint, holott annak egyséve ezerféle hangja ellenére is bebizonyi- tott. De az egységes magyar irodalom mindig is policentri- Kus voll. Zrinyi Csaktornyan, Balassa Kékkon, vagy végvari taborokban Isten szabad ege alatt, Pazmany Nagyszombat- ban vagy Pozsonyban, Csokonai Debrecenben, Katona Keecske- méten, Madach Stregovan, Arany Nagyszalontan, Jésika, Kemény Erdélyben irta remek- miuveit. Hogy a nyomdak, szer- kesztosegek, akadémiak,, iro- dalmi tarsasagok varosokban vannak 6s a 67-es korszakban (Paris utanzdsaval tilsagosan Budapestre tédultak, az inkabb technikai kérdés. Egyetlen nagy kélt6énk sem sziletett ‘Budapesten, a késéi Jozsef At- tila kivételéve, aki ott is tette tonkre magat. De Budapest sem volt egyetlen irodalmi kéz- pont. Sok kiadévallalat, nyom- da, szerkesztoség, lap, folydirat miukédétt ott és versengett egymassal. Az irodalom ott is policentrikus volt. | A teljes monocentrizmust a vezeite. kommunista rezsim be. Atvett minden nyomdat, ki- adot, lapot, folydiratot és a partkézpont foideolégusatél tette fliggévé. Azelétt Révai Jozsef, most Szabolesi Miklés, Aczél Gyérgy és tarsal gyako- roljak a szellemileg elfogult cenzurat. Senkit sem téveszthet meg az, hogy Debrecenben, Pécsett, Miskoleon, Szegeden is van irodalmi folvdéirat. Ezek Sinka Istvan meggyétort kélté utelsé képe nem Onallé kozpontok. Szintén a pesti partkozponttol kapjak az utasitasokat és kirendelt cen- -zorokat. SZIN VONALHIANY Az eredmény az, hogy a pes- ti, pragai, bukaresti és. belg- radi, valamint kievi-kharkovi kézpontok nem engedik kifej- lodni a magyar k6lt6- és iré- zseniket. Beléjiik fojtjak igazi mondanivaléjukat. Ha a ma- gyar szépirodalom poleardél ma les6pérndk mindazt, ami 1945 utan keletkezett e kézpon- tok dlomstilya alatt, sem a ma- gyar, sem a vilagirodalmal nem érné til nagy vesztesség, 1945 és 1973 kézott a dunal allamokban nem jelent meg egyetlen vilagirodalmik rangu remekmii sem. Ellenben_ baljuk lesépérni a ‘polerél,:ami Ferenc Jozsef és Horthy ural- ma alatt, tehat irodalmi szabad -vilagban keletkezett, Jékai mii- veit6l, Aranytél Jézsef Attila- ig és Mées Laszloig. Ezzel leg- alabb nyole vilagirodalmi nagy- sagu kéltonek, ir6énak mester- -miiveit pusztitandk el. Es hany mas kittin6d magyar kélté tu- dott kifejlédni! Igy lAthaté a kiilénbség a Pet6fi — kivanta SajlOszabadsag és a marxis- ta-leninista inkvizicié kézdit. _ Kik maradtak ki? Az 6tagu veres sipoeskak leg- tébbje is bedugult, megrepede- zett és hamis hangot ad. Ami _a folydirat els6é szamaban meg- —jelent, az felerészben mar meg- jelent kényvekbél kiszakitott masodkozles. Miért olvassuk el suto Andras regeénye, vagy Sinka Istvan , ,Szigetek kényve” -eimii irdsdnak kiszakitott kis reszet, mikor ket dollarért az egesz mu megkaphato minden amerikai magyar kényvkeres- kedésben? Az els6 kizlések pe-_ dig semmi eredeti, fontos mon- danivalét nem tartalmaznak, sot némelvik egészen groteszk. Az otédik sipocskat tébbek kézt _ példaul FALUDY Ferenc képvi- -seli. Egyik lekézélt versében atyja sirkévevel vitatkozik szemtelentil goromban. A ma- sik: verses levél Philadelphia -polgarmesteréhez. Ebben elé- sz6r olyan megdébbenté realiz- mussal vazolja egy philadelphi- ai neéger csoport atrocitasat, hogy a Ku-Klax-Klan valamely vezetéje sem irhatna meg szi- nesebben. Majd azt a groteszk | tanacsot adja a Szeretet V4é4- rosa polgarmesterének, hogy -rombolja le varosat és menjen el farmerkedni a Kézépnyugat- ra. Vajon a 200-ik jubileumi. év_ kézeledtekor illik ilyen ta- - nacsot adni az amerikaiaknak, _ akiknek fiai mentették meg Magyarorszagon a_ kiirtastél sok személyt, kéztiik a Szalasi- -rezsim alatt az én lakdsomba _befogadott zsidé csaladotis, Ha azonban nem utolsé 6té-— dik sipocskanak vették volna © a szabadfoldi- magyar irékat, -akkor bizonyara a munkataér-. sak kézt olvasnék Wass Albert, mutatkozik, -Eurépaban, az Egyesiilt Alla- Fay Ferenc, Tuz Tamas, Kere- esend) Kiss Marton, Kénnvii Laszlé, Nehez Ferene, Flérian Tibor, Nemeth Ernoé és sok mas ismert szerz6 nevet. Tobben panaszkodtak nalam, hogy a szerkesztok kértek tolik irast, de mikor elkésziltek — termé- szetesen nem Szabolesi Miklés Szajaize szerint — a szerkesz- tok mellézték. | KOLTOZSENIK KIZARVA Kovacs Imre is jobban tette volna, ha az otthon is agyon- innepelt Bajesy-Zsilinszky A franecia valasi térvényt 1884:ben szerkesztették — irja~ az Elle. Azdta a majdnem szazesztendos térvény alapjan valasztjak el egymastél a fran- — cla Allampolgadrokat. Eden az Allapoton akarnak tébben valtoztatni, s azt remélik, a torvéenyeket modernizalni fog- jak. Ugy tudjak, a francia tér- venyhozas napirendre ttizi a valasi torvény reform jat. | 6 ‘Tiltsak meg a petardak és_ mas robbandszerek gyartasat és arusitdsat a polgari lakos- sag szimara — kévetelte a Figaro. Emlékezetes, hogy a jalius 14-iki nemzeti iinnep alkalmabol a petarda robbana- Sa sok szerencsétlenséget és egy haldlos balesetet is oko- zott. A fiatalsag, amely a ha- bortk borzalmait esak filmek- rol, kényvekbol, hallomasbél ismeri, szivesen eljatszadozik a petardaval, és jét nevet, ha a pukkanast hallja. A lap tigy véli, helyes lenne, ha meg- bintetnék azokat, akik gydart- jak, forgalomba hozzak a ,,sz6- rakoztato” robbandészereket. © — Zajtalan lesz a villamos a jovében London uteain. Az aj] villamosvonalakon fémsi- nek helyett preselt gumibdl kesztilt. sineket alkalmaznak. A villamoskoesik kiesik lesz- nek, minddéssze 10-20 utas be- fogadasara alkalmasak, sza- -muk viszont joval tébb lesz, mint a régi, nehézkes koesiké. “Azonkivil ezekhez a villamo- sokhoz nem lesz szikség kon- takt elektromos halézatra, mi- vel akkumulatorral mikédnek majd. ee. ees © . . Az egész vilagen hissztike foleg Nyugat- mokban és Kanadaban — irja az Entreprise cimii francia fo- gulasa. Néhol esupan tizszaza- Ivéirat. Altaldnos a hus dra- lékos, de egyes helyeken, igy | példaul Svyajeban az emelke- dés meértéke sokkal nagyobb. A szakemberek egvelére nem latjak, hol talalnak kiutat. Se 7) templomainak mestisztitasat az évszazadok soran rajuk ra- Endre helyett a nalanal sok- Kal nagvobb @€s maradandobb ertekti Szabé Dezs6 szépirodal- mi miiveire hivta volna fel az ujabb nemzedek figvelmét. Hiszen a Csodalatos Elet ird- janak palyaja sok tekintetben parhuzamos Zsilinszkyével, igy Hitler- és németellenessé- geben is. De a zsenird] hall- gatni kell, hiszen az egymaga- ban is ezersipu orgona, szétre- pesztené az otagu sipocskat és a szerkesztonek Pest nem adna beutazasi engedélyt. Makkai legalabb tudhatna, hogy Szab6é Dezs6 milven adaz es igaz harcot folytatott az el- len, hogy kilén .,erdélyi iro- dalmat’’ krealjianak. Nala na- gyobb erdélyi iré korunkban nem elt, de orszagos, egyete- mes jelentéségii. Eppen ezért ma nem szabad kinyvomtatni miveit Kolozsvart és Budapes- ten. Vajon nem szégyen-e az erdélyi irékra, hogy nekem kel- lett itt Washingtonban atadnom Sut6 Andrasnak, mai erdélyi kituno irénak, Szabé Dezs6 Ta- risznya cimii remek elbeszéle- sét, amely washingtoni impri- maturral Londonban jelent meg. Megkértem Siitot, hogy adjak ki végre legalabb Szabo Dezs6é nem politikail szépiro- dalmi miiveit. Megigérte és varom, hogy igéretét teljesitse is. Hamza Andras, kalvinista lelkésznek kotelessége is volna. Szab6 Dezsé rehabilitélasa, —hiszen az iré minden miive kia- déjogat a kalvinista egyhazra hagyta. 1963-ban az én kéré- semre az amerikai reformatus egyhaz vezetoi memorandum- ban hivtak fel a magyaror- szagi irdk figyelmét arra, hogy Szab6 Dezsé Eleteim c. 6né- letrajza kéziratban hever a Nemzeti Muzeumban. A felleé- pes hasznalt és 1965-ben a mii megjelent (kissé cenzurazva). Nem tudnanak-e a szabadvilag | irdi segitséget nydjtani az el- hallgatott miivek és kéziratok megjelentetésében? kodott piszokrétegt61 meg- kezdték. . A. szennyezddést nagynyomas— vizzel tavolitjak el. | @ — Két jokora capa jelent meg a Reggio Calabria mel- letti Gioia Tauro strandjanal, a parttél 100 méterre. Az ar- boecra azonnal felhiztak a ca- paveszélyt jelzé zaszlét, s a firdézoket felszélitottak, ma- radjanak a part kézelében. @ | A Paris Match felhivja olva- séinak figyelmét, ne utazgzanak el anélkul udiiini; hogy laka- sukat be ne biztositanak bet6- . res ellen, Akinek mar van ilyen biztositasa, gydzédjék meg, e@rvenyes-e azokban az esetekben, ha lakasdban na- pokra, hetekre nem lakik sen- ki. Mert a biztosité tarsasagok ilven esetekben nem mindig kételesek fizetni. . ° : Szerencsétlen esztend6 az idei a repiilés térténetében — irta a svajci Die Tat. A pol- gari légiforgalomnak az év el- sé. hét hénapjaban, tehat ju- lius 3l-ig 1196 halalos aldoza- ta volt, szemben az eléz6 év azonos idejével, amidén ,,csak” 999 személy halt meg repilé- gépek katasztréfaja soran. — Holtan talaltak ai svéd f6varos szomszédsagaban lévé nyaraléja kézelében Wilhelm Moberg irot, az ez évi irodal-. mi Nobel-dij egyik varomanyo- sat. A rendorség jelentése sze- ladjainak helyzetére. ben, Magyarorszag ma_ legna- gyobb 616 kéltéje Mées Lasz- 16 Pannonhalman. Tébb mint ezer verse és 1700 oldalas on- életrajza kiadatlan. Ot is so- kaig el akartak rubrikazni szlovenszkoi’ vagy ,,felvide- ki’ kélt6nek, holott 6 is a ma- gvarsag egyetemes hatasu k6l- tozseniie. A masodik legna- gyobb él6 kélté Erdélyi Jozsef. Sajnos ugy latszik megrekedt fiatalkori zsellérsor kontra f6l- destri kastély szemléletében, vagy nem kézlik mas verseit. Fogja is a fejét, hiszen harma- — dik Kélték Hetét rendezték Ma- gvarorszagon. De Mécs Laszlé és Erdélyi Jozsef nem szerepel- hetett! Sinka szintén milven ijedt, kétségbeesett arccal te- kint rank utolso képerol. Hala- la utan adtak ki idézett koltoi miivét, Kodoladnyi En vagyoek c. regényét is a MagvetoO Kiado Belgradban nyomatta ki mind- ossze 1.815 példanyban, nehogy a Jézus-regény magyar olva- sok kezébe keriljén. Ellenben- az Otagu Sip Ujbél lenyomatja az agvoniinnepelt Illvés Gyula, Weéres Sandor és felesége, Karolyi Amy verseit. Oket ugy- is himes tojasként hordozza kéril és jutalmazza kulfoldi utakkal a rezsim, holott nem zsenik, esak tehetségek, akik hamis ertékeléseket adnak kil- foldi konferenciakon a magyar irodalomrél. A repedt és be-. dugult 6tagu sipocskak helyett szeretnok hallani a magyar irodalom elhallgatott nagyjai- nak és ij értékeinek ezersipu orgonajat. Olvassa és terjessze a szabad vilag legnagyobb magyar hetilapjat: a : Kanadai Magyarsagot! zés kozben vizbe fulladt. _A Spiegel arrél irt, hogy a? dollar sorozatos arcsékkenése nemesak az amerikai turistak kedvét szegi az eurépai kirdn- dulasokt6l, hanem silyos ha- tassal van az Eurépaban Allo- masozdO amerikai katonak csa- Ezek most ismét visszatértek a Nyu- gatnémetorszagban levé ameri- kai katonai iizlétekbe, ott vdsa- rolnak, mert: dollaraikért ott. tébbet kapnak, mintha valame- lyik Nyugatnémet druhdzban kéltenék pénziiket. De persze a lakbeér, a villanyszamla jelen- tésen megnévekedett, és szinte lehetetlenné teszi, hogy az Eurépaban allomasozé sok tiz- ezer katona csaladjat a konti- nensen tartsa. © a - A vilag kozOtjain 250 ez- ren vesztették életiiket 1971- az ENSZ statisztikdja szerint, s 7,5 millidan szenved- tek sériiléseket. Eurépa ,,ré- szesedése” a halalos kimene- telu koztiti balesetekben 45 szazalekra rig. — | o | Nemzetkézi egyezményt siir- get az U.S. News and World Report cimti lap a Féldké- “i- . | zi tenger szennyezettségének megszintetésére. Ahhoz, hogy ezt a gyényérii vizet a tovab- bi szennyezddéstél megovjak — irta —, a tenger kérili orszagok ésszefogdsdra van ‘Szlikség. Rengeteg a tennivald ahhoz, hogy ezt a tengert is- meét kékké tegyék. A munka elvégzéséhez sok évtized sziik- séges, MECS LASZLO cimii verskétete _ Magyarorszagon napok alatt elfogyott, kétve, 400 old. 12 fényképpel . . . 8.00 dollar | (Postakoltség bennfoglaltatik) — -— Velence palotainak és |