1904, mareius 3. ‘Akik hazalétogatésuk soran elvetédnek hazank észa- , Csehszlova4kiaval hatdros vidékére, meglepSdve ta- Seiatonatiee jhogy egy-egy -—- szinte a térképen sem talalhaté —- kis faluban mennyi miultat idézé tériénel- mi emlék rejiézik ismeretleniil vagy méltatlanul elfeled- ve. Ilyen az orszaghatar menti telepiilés Abaujvar is, amely egykor varispansdgi székhely és egy varmegyé- | nek nevet adé helység volt, mig ma lassan elnéptelene- | dé — alig détszdz lelkes — kiskézség. Térténelmi miult- jat idézi és hirdeti viszont a falu legmagasabb pontjan Grkéd6 44. szazadbeli miiemléktemploma és .az egykor az Aba nemzetség elpusztult .vardnak még .féldben_ pi- hend maradvanycsoportja. Az Abaktol a Perényiekig Abaujvar térténet a honfoglalas koraba nydlik visz- sza. Az egykori var, amely kéril késébb a kiralyi var- Korunk eoyik Kolumbusza 1931 majusaban az ujsagok és a radid nagy tuddsi- tasokban szamoltak be arrél, hogy Auguste Piceard svajci professzor léggdmbjéve | 16.940 méter magassagba emelkedett, és ezzel minden korabbi magassagi rekordot megdoéntott. A masodik vilaghabord utan hasonld, nagy feltinést keltO tuddsitasok jelentek meg Piccard mélytengeri val- lalkozasarél. Acélbél kovaesolt gémbben masodmagaval olyan éceani mélységbe meriilt | példa. A magassagok és mélységek Kolumbusza — kortarsai nevezték 1884. janudr 28-an, eéppen szaz eve sziiletelf{ a svajci Lutry vdroskaban. Auguste kor en, e, amire eddig nem volt } meéernok- | MAGYAR ELET K. Kovacs Janos: ail ivar megye kialakult, fdltehetéleg még a honfoglaldas elétt épilt, s majd a nemzetségi birtokok kiosztasaval az | ‘Abak tulajdondba keriilt. Aba Sdamul alaposan atépit- | ‘tette a varat és meg is erésitette azt. A hatalmas san- | cokkal-és mély arkokkal kériilvett var Aba Samuel ha- lala utan a keresztény hitet felvenni nem akard ma- gyarok {6 fészke lett. A Péterrel elégedetienkedé urak Visszahivtak Oroszorszagbél Endre és Laszlé hercege- iket, és 1046-ban Vatha vezérlete alatt itt fogadtak 6- ket. Télluk az ési pogany vallds visszadllitasat, a piis- pokok és papok Jedletését és az egyhazak lerombolasat | kévetelték. Szintén itt ismerték el Endrét kiralynak. Al- ‘mos herceg 1106-ban foglalta el, amikor Kalman baty- ja ellen felkelést szitva lengyel segitséggel betért az szervezt megbomlasaval Ujvar tehdt lassan kezdte el- vesziteni jelentéségét. IV. Laszlé az abaujvari varnépe- ket azonban még kivétel nélkiil nemesi rangra emelte, mert oldalan Gyérnél vitéziil harcoltak. Az abaiji varispansadgot 1255-ben emlilik utoljara. Ettol kezdve végképp elveszitette fontos szerepét. Az erésség a 14. szdzad masodik felében a Peré- nyiek kezére keriilt, engedélyezte az omladozé var megerdsitését. Am az a ,szazad végére ismét pusztulni kezdett és Perényi Janos | 1499-ben nagyidai varahoz csatolta. A varat I. nand seregei 1566-ban romboltak le teljesen. Aztan eltelt négyszdz esztendé. A var torténete és a hozza flizddé mesék és legendak csak a nép ajkan. élfek tovabb, kiszinezéidve romantikus és képzeletbeli | alagtitrendszerekkel, aranyekét rejté kutakkal,- a tatarok | ald] elrejtett kincsekkel. domb bekés szantofélddé alakult, amelyen kaszalé, ku- korica- es burgonyatablak takartak el a miltat. jorszagba. Kalman sokaig ostromolta a varat — ered-| az §] ményteleniil. Késébb Almos — tettét megbanva —. 6n- ikent feladia act. 12205 tajan Ujvar vara a kiralyé. Elldtasat tizendt kézseg szolgdlta.- Az abauji kirdlyi birtokok a kiralyné udvartartasdnak ellatasdra voltak rendive. Mint a var ‘Kériil kialakult kiralyi megye igazgatasi kézpontja, Uj- var egészen a tatarjarasig fontos szerepet jatszott. IV. Bela és ulddai azonban mar mind tébb és tébb hely- séget és birtokot vettek ki a varispansdg igazgatdsa. alol, es azokat hiveiknek ajandékoztak. A varispdnsagi ahogy VILAGHIRADO Temploma 1974-ben aztan asék és csdkanyok kezdték vallatni ‘az egykori vardombol. Tébb éven at tarté régészeti fel- |tardsok kezdédtek. Egy Arpad-kori templom szentélyét ‘lartak fel. | A templomot erédfal jellegii kékerités veszi kériil. Eredetileg tornya nem volt, esak egy haranglab allott mellette. Tornyat 1856-ban épitették, az épitész javas- jaldra a nyugati magas oromfalhoz. Kéltségkimélés el- érése szempontjabél — no meg azért, hogy az épités kénnyebb legyen — a roppant magas templomtetdt ala- resonyabbra vettek, a szarufakat révidebbre vagtak. A taronyépités olyan jél sikeriilt, hogy az egyik szakiro azok kézdtt a gotikus fornyok kozétt emliti, amelyek ‘karest, tihegyes formajukkal a falu képét messzi tav- |1652-bél valé faragott kbszds2ék Ferdi- : volt festve. Ez a feltevés igazolédott be 1966-ban, mi- koris egy ijabb javitds sordn achajé északi oldalfalan ‘Keriltek elé ujabb freskérészletek. Szép és ériékes tartozéka még a templomnak az és a szentély egy esticsives és egy félkdrives szentségtarté filkéje. | A freskérkal egyetemben feltardsra var még a hajd akiknek Zsigmond meg 1399-ben ;kézepén levé kriptabejarat zaré kétablaja, amelynek sz6- vegtoredéket az egyhazi jegyzékényvek érzik. ‘ Az erédfal és a templom kézéttl cinteremben né- hany mult szazadi érdekes formaju és feliratd faragott isirké is megerdemli a ldtogaték figyelmét. | Ime, ennyi mindent rejt és ériz falu az ‘huraja, alra a multbel egy kis eszaki hatarszélen! Kyszazadok térténelme,’ kul- miivészete van ott fOldbe dsva, kébe épitve és festve. | SZENDROVITS LASZLO Weinstein gydgyszertarban telefon: 922-4145 Mindenfajta receptet elkészitiink. Gydégyszerkiildés bdrhova. A valésaghan az egykori Vv ars | MEGHIVO BACSKA — BANATL MAGYAR KOR 1984. mareius 3-dn, szambaton este fél §-drai kezdetlel rendezi a gyermekkoratol nagy lelkesedéssel kisérletezett, fizikusnak keészill. Az egyetem elvégzése utdan magnes- séggel, [6ldrengéstannal foglalkozott, egyetemi tandr lett, az elsé vilaghaboru alatt egy megfigvelé léggémb- szazadnal szolgall. Hallgatoi szerették, sokszor elkaprastatia éket ma- nualis ligyességével, A szimmetrikus abrakat egyideiii- leg két kézzel ‘alzolta a tablara. Sztratoszféra-utazasa- hoz a léghajézas t6rtenetében elészbr zart cumini gombot hasznalt. ennek segitségevel emelkedett re- kordmagassigig. Nemzeti gyiijlésbdl fedezte kélt tséaeit Léggimbje 14.000 kébméter hidrogént fogadott be. Val- lalkozasaval uj korszak nvill a magaslégkér mene zasaban; kesébb szamos huscenid kiserletet szer\ ver ek esak miutan az Explorer 1. rogéntéltete felrobbant, tertek at a néliumtéltesre @, Piceard tanulmanyozni kivant hatolé kozmikus sugdrzast, (] Az Igyesiilt Allamok-'™@ Mintegy tiz megvadult han 1984-ben a legtébb ipar- | elefantot Gltek meg India- agban javulni fog a helyzet, ban. Husz allat kitért egy | a amin, a gazdasdgi fellendii-| rezervatumbdl, s nagy pusz-|jaban f{élkérives, de egy régi alaprajz szerint eredetileg 3s -mindinkabb kiterjeszti titast okozolt telepiilssek-| esticsives volt. | hatasat. Kiléndsen erételjes| ben és teaiiltetvéenyeken.| ° megelenkiiles varhaté azi (The Indian Times) paulo. @s épildiparban, ‘amely mar lavaly is névelni tudta | ‘m@ Robbanéanvageal tél _ teljesiimeényét — allapitotta; . —~ onmanaany agea lo toll meg az amerikal iparrdl keé- | elgaretiasdobotta tglattak | sziilt kormanyprognézis. | °” iszhaminl repildteren, | Fordulat kévetkezik be a su- amelyet eBy Romaba taro lyos valsag sitjtotta aceél- gepenrejtettek el. (La! fiparban is. A fellendlilGst | Stampa) nagymeértékben a fogyasztok Osziénaik, akik élenk autd-. lakas- és bitorvasarlasba | ikezdtek. A jelentés egyebek | kdz6tL az acélipari eladasaok | 20 szazalekos. a legiforga- | lom 10 szazalkos, az élel- 'miszereladasok 3 szAzalékos. novekedéset jasolja. Az auto- gydrak varhatélag 11 szdza-_ lékkal névelik termelésiiket. | latbél is meghatarozzak. Belépve most mar a templomba, mindjart felttinik bélletes, paleatagos kapuza, amely jelenlegi forma- BACSKA — BANATI ESTELYT a Magyar Kulliirkézpont Arpad — termeben. 840 St. Clair Ave. Wesi, Toronto. Ontario. melyre szeretettel meghivja Ont. kedves esaladjat, baratait és mindazokat, akik szeretnenek egy hangulatos esiét eltilteni, wHELODIY ZENEKAR. BACSKAI KONYHA. Belépdijegy vacsorayal egyiitt: $15.00 Ifjusagi és ny ugdijas jegy: 810.00 Jegyek elévetelben Kaphaték: Sihalnik Miklos: 889-3991, 881-4456 Nagy Pmre: 431-2045 és a Magvar Hazban KVII. Freskoi “eo = freskékroél az els hir 1912-b6l szarmazik, ami- ben mar lathaté, de részben még a vakolal alatt rej- t6z6 kézépkori falfesimenyreészietek. E freskokrol az elsé hir 1912-b6l szarmazik, ami kor & templom bels6 meszelésekor falfestmények tintek elj. Ekkor két freskotdredékre bukkantak. Mar akkor ifeltételezték, hogy egykor a templom teljes feltilet ki ezert ujszeril buvarhajdt ké- szitett: a kutatok vastag falu acélg@mbbe zarkéztak.Az els6 kisérletek Ota tébb J hbatiszkal’ késziill. Auguste | a . . ae a ® « ‘ ¢ ~ i fia, Jacques a Csendes-dceanban leva te dtatta onan Le | ta a tenger mélyébe le- | _ . ; wHa beket karsz, készulj faborura’ (folytatas az elsé oldalrél) Kérjiik a pontos megjelenést. A polgari védelem ADat den even mare! Is &s Oxt0 per e'sS szombatjan rendezziik balunkat. A polgari védelem elsé feladata — az dovéhelyek épitese mellety — ct ennai a varosok kiliritfésének eldkészitese, élehmiszerkészletek [6lhalmozasa és a tamadas ulani sugarzasveszély kikliszdblése. iletve a sériiltek ellatasa. Es itt egy meglepdé kijelentést tett a professzor. — Az oroszok szamara nagyobb probléma kiiiriteni egy varost, mint nekiink. Mert salikében vannak kézlekedési eszkéziknek. Mi. ha kell, 24 ora alatt akar New Yorkot is ’ki tudnank iiriteni — mondotta az jsagirok alnysl- kodasara, majd hogzatette, Nea “rush hour’? forgalm.t vegvex alapul! Akker mindenki atten van. cite bizd iranyokba ‘cs a kocsik ninesenek kihasznalva, Ha a polgari lakossag xiiirilesekor minden jar- mii teljes kihasznalassal kézlekednek. csupan 30 szagalekkal t6bb ko- esi Jenne az ufcakon, mint egy kévinséges esticsforgalmi iddben. les a forgalmat esak a vai ‘Osi bol kifele engednes aramlani, minden lampat z0'dre allitva, — Es honnet tudnak ¢ ~ kordeztek az Ujsagires. -- Amikor a kéemszolgalatunk jelenteni fogja. ban megkezd6édotUl a varosok kiliritese, az elnbk a radion keresztul fel- hivia a lakossagot, hogy hagyja el a varosoxal. lez — ha réikeszitiink ra — gyorsan lebonyolithato. A visszamaradok az dvohelyexen és 2 féldalatti alagutjaiban talalhatmak menedekel. Ezek elsdsorban a rend- fenntarte, az egeszsegtigyi és a romeltakarité a'akulatok tagjaibol adodnak. Iezutan arrol kerdeztek az ujsagirok Teller E:dat. hagy mixepp {tei meg a ket szuperhatalom erdviszanyall: valoban félénvben van a Szovjelunie? — A Szovjelnek t6ob rakelaja. (6)b atomfegyvere. tankia van @s majdnem minden téren szamszerti fOlannyel rendetkezik. Mi ezzel szemben mindsegileg vagyunk jJobbak, elsdsorban a camputer- technixaban ‘3s talan az elektranikaban is. De nagven vigyaznunk keal erre az eldnyiinkre. A szovjel technoiogia minden teren mogolltins jar. de a katonal technologiajuk fejlesatesere driasi Gsszegeket aldoznak. Amikor az emberek arrol beszélnek. hogy ami tec ‘hno' ogicus moder- nebb, csdk azt hasonlithatjax Gssze. amit a polgari életben ismernek. De a Katonai titkok moge nem lathe ate yak be. Es az oroszok mindent tilokban tartanak. Sokan azt mondjak — vetelle kézbe egy ujsagireé —, Nugy a Szov- jetuniénak ugyan tébb rakétaja van, mint nekiink és nagyobb teriilete Raven, szarazf{oldi kilovohelyek tekinteiében is vezel, ezzel szemben azonban az legyestlt Allamoknax tébb rakélakkal f6lszerely tenger- alatijaroja cirkal a vik aglengereken es egy-egy raketa sok robbano- fejet visz a cel f6le A professor erre meyjegvezie, hogy ez igaz ugyan, de szamila- nunk kell arra, hogy ha a Szovjetunio nuslearis nahorat kezd, az esd esapas pillanataban raszabadi.ja tengeralatijarolt az amertkal tenger- alattjarékra, hogy e!pusztilsa azosal, mielOll kiléhe'nés rakétatkes. Az oroszok hatalmas iraniban fejlesatik tengeralattiaré Nottajuxat es kéztudott, hogy az egysiigek epy resze ugynevezeu “hunter-killer” fengeralaitiard. Ilyenek mindig olalkodnak az amerikai atomtenger- atattiardox kériil és adolt esetben szdmolni kell azzal. hogy megtamad- jak azokat. De ez ellen is lehet védexeani. Teller professzortol sokan rosszneven veszik. hogy minden lehetd alxalommal a fegyversezést, az orszog megerGsitésel slingetdl és mar azt is mondtak ra, hogy haborul kivan. Nem. Teler Ede mindent tud az atomrél, ezeri’— mint az emrberis.g nagy iGobsoge — 6 is bexét akar. Dea szabadsag béxajet. lezert hangsdlyezza finos-tintig: minden- nel fontosabb, hogy az Euvesiitt Aclamox katsnailag erds legyen. Es meg kell figye'ni: Teller professzor mindig esak védekezd. elharite fegyverekrél, azok kifejlesztésiré] beszél. soha nem tamadokrol. El- mélete, hogy a tamadd elrettentésavel meg lehet eldazni a habordt. Nem allida, hogy a habori elxerwhetetlen, 12.000 méter mélyre meriilt. Ezzel valéra valtotta apja életeéljal. .bejarni a vildgter eddig ismeretien tavlatait, bevilagitani az Grék sdlétség honaba, datok, amelyekeért erdemes éini’, Ha igazan j6, magyaros ételt akar, jéjjén a. COUNTRY STYLE RESTAURANT-ba 450 Bloor St. West, Toronto, Ontario ahol kitfind ételekkel és hazi készités rétesekkel szolgalunk kedves vendégeinknek. Figyelmes, baratsdgos kiszolgdlas. Minden nap nyitva: de. 11 — este 10-ig. Telefon: 537-1745 | Telefonredeléseket elfogadunk. =| Dr. Horvath Arpad : paren hatosagok, mikor kell elrendeini a kiltritest? TORONTO — BUDAPEST — TORONTO egy éves nyitotl jegy $ 900.00 BUDAPEST — TORONTO — BUDAPEST $ 676.00 Egy héttél] egy évi tartozkodasra. . IKKA — TUZEX — COMTURIST kiildemények Hotel, auldbérlés, itlevél, vizum. High Park Travel Centre Ltd. : Tulajdonos:s MORGAN GYORGY | g 1592 BLOOR ST. W. (Dundas W. féldalattinal) Toronto f ; TELEFON: 533-9196, 533-8235, 533-8417 IKENT $50-t TAI ‘SZEMELYET HA MOST INTEZI EL A NYARI UTAZASAI HELYFOGLALASAT! hogy a Szuvjetunio- NYUGDIJASOKNAK majus 31-ig kulenleges kedvezmeny! FEBRUAR LTOL MARCIUS HAROM HET Si-IG: THERMAL ) 502.00 L 5 611.00 U.S. HOTEL SZALLO Kivizsgalas, komplett terapia, szakorvesi kezelés feliigvelettel. ay ee 2 4 ¥ Sd Bi . j , GRAND tabb Boa" OZLETI — ELET — AUTO — TUZ—BETORES — lopas — betegség — baleset vagy barmilyen mas BIZTOSITAS Dr. Telekes L. Lajos Alapitva 1955-ben,. $101 Bathurst St., Suife 201, Toronto, Ontarie TELEPON : E004 aH AMILTON e HAMILTON: | International Agency Travel Service az 1K K A fémegbizottja Rendeléseket TELEX-en naponta tovabbitunk. Kérje legujabb arjegyzékiinket. UTLEVEL, VIZUM, HOT! EL, AUTOBERLES. KOZJEGYZOSEG: Hiteles forditasok, Grakdsddési igyek, Hagyatékok, Orokségi pénzdtutaldsok intézése. LEGNAGT ORE MAGYAR, 1 HIVATALOS UTAZAS| IRODA. Limited 237 KING STREET EAST, HAMILTON ONTARIO L8N 1B6 —- CANADA TELEFON: (416) 522-1862—63 Agency Travel Service Division of Intragserv Ltd, 519 Bloor St. W. TORONTO, ONTARIO M5S 1Y4 CANADA Telefon: (416) 537-3131 Tillsenburgban: Erasébet és Miklos Somlo BROADWAY TRAVEL AGENCY § Baldwin St., Tillsonburg, Ont. N4G 2K3 Telefon: §-414 Kedvezmények drak BUDAPESTRE, BECSBE, BUKARESTBE, FRANKFURTBA stb. ds arra az esetre, ha meégis kitérne, azt valija, hogy egy nukiearis isszecsapast is meg ‘ehet nyerni. A gydztes az a fel lesz. amelyixben (bb kKepesség mutatkozik majd a tulzlaésre. De erre is {61 kell kasziini. akar a katonai védelem- re. Es Teller Ede sziintelentil azon faradozik. hogy ez a fGikésziilés a lehelG legtékéletesebb legyen. Hamiltenban: KONCZ GENERAL AGIENCY 185 James St. North. P.O. Box §71 Hamilton. Ont. L8N 3N9 Telefon: 528-0997 IKKA pénz- és csomagkildést vallalunk, Hivia bizalommal Pocsai londtl Utazik vagy kihozat, llondra szamithat, | e, ei